A Juventus Ultr�inak t�rt�nete

Az els� igazi Juventus szurkol�i csoportok az 1970-es �vek k�zep�n alakultak. Az els� k�t csoport politikailag sz�ls� bal oldali volt, valamint el�gg� rosszul szervezett. A nev�k Venceremos �s Autonomia Bianconera. 1976-ban megalakult az els� k�t val�di csoport: a Fossa Dei Campioni �s a Panthers. Egy �vvel k�s�bb 1977-ben Beppe Rossi megalap�totta az egyik legh�resebb Juve-szurkol�i csoportot, a Fighterst. Beppe Rossi a Juventus szurkol�inak k�r�ben a legfontosabb figura volt: mindenhol voltak kapcsolatai, befoly�sos volt, �s k�pes volt egyes�teni a sok fiatal ultr�t Torin�ban.

Az 1980-as �vek elej�n tov�bbi csoportok alakultak: Gioventu Bianconera, Area Bianconera �s az Indians- ezek a legfontosabbak k�z�l�k. Ebben az id�szakban kelt �letre k�t igaz�n fontos ultracsoport is: a Viking �s a Nucleo Armato Bianconero (NAB). Ez a k�t group igaz�n elismertt�, h�ress� �s h�rhedtt� v�lt eg�sz Olaszorsz�gban: az els� szurkol�i csoport amely nemcsak a stadionban, hanem azon k�v�l is akt�v volt, �ket lehet az els� hulig�noknak nevezni; nem riadtak vissza a vereked�sekt�l �s a nagy balh�kt�l sem. 1983-ban a Juventus ultr�i megszervezt�k els� k�lf�ldi t�r�jukat Eur�p�ban (Li�ge, Belgium).

1987-ben 10 dics�s�ges �v ut�n a Fighterset feloszlatt�k. Az ok nagyon egyszer�: hatalmas m�ret� balh� bontakozott ki Firenz�ben, az egyik legnagyobb riv�lis, a Fiorentina otthon�ban. A Fighters tagok �s n�h�ny m�sik csoport ultr�i �gy d�nt�ttek, hogy alap�tanak egy �j csoportot, amit Arancia Meccanic�nak neveztek el. A n�v Stanley Kubrick n�pszer� filmje c�m�b�l val�: melyet Magyarorsz�gon a Mechanikus Narancsk�nt ismernek. Miel�tt tov�bbmenn�nk, r�vid le�r�st olvashattok err�l a filmr�l, mely seg�t meg�rteni az ezt k�vet� esem�nyeket: „T�nc, zene, haverok, buli, er�szak - r�viden �gy foglalhat� �ssze, mi is a kem�nykalapot visel�, k�l�n�s hulig�n, Alex sz�m�ra az eszm�nyi sz�rakoz�s, amelynek sz�ml�j�t mindig az �rtatlanok fizetik. Egy napon azonban Alexre is les�jt a t�rv�ny keze, �s a f�ktelen�l puszt�t� suhancb�l agymosott minta�llampolg�rt faragnak.
Ez a t�rt�net k�pezi a gerinc�t az arculcsap�ssal is fel�r� ellen-ut�pi�nak, amelyet Stanley Kubrick Anthony Burgess zseni�lis reg�nye alapj�n rendezett. Feledhetetlen k�pek, megd�bbent� zenei ellenpontok, Alex �s bar�tai l�ktet�en izgalmas, nyelvi furcsas�gokkal telet�zdelt besz�de - Kubrick ezekb�l az �sszetev�kb�l megsemmis�t� hat�s� eg�szet gy�rt. A megjelen�skor �ri�si vit�kat kirobbant� Mechanikus narancs ma is sokkol�an eredeti, rendk�v�li m�.”

Az Arancia Meccanica nevet Olaszorsz�gban az er�szakkal k�t�tt�k �ssze a film tartalma miatt, �gy a vezet�k �gy hat�roztak, hogy megv�ltoztattj�k a nev�ket, miel�tt a torin�i politikusok lecsapnak a csoportra. Az �j nevuk Drughi lett. Drughi volt annak a band�nak a neve a filmben, amelybe Alex tartozott (ezt pedig a torin�i politikusok k�s�n vett�k �szre!). A Drughi a legfontosabb szurkol�i csoportt� v�lt, �s t�bb mint 10 000 tagja volt 1988 �s 1996 k�z�tt.

1993-ban a Drughi ultr�k „bekebeleztek” m�s kisebb csoportokat, �gy 4 �ven kereszt�l a Fighters mellett a Drughi volt a f� ultracsoport a Curva Scirea-ban (a Stadio Delle Alpi d�li kanyara- Curva Sud). S�t, az �ri�s-Drughi z�szl�t is a kanyar k�zep�n helyezt�k el, m�g a Fightersnek a jobb oldalra kellett raknia a saj�tj�t.

Miut�n 1996-ban a Juventus megnyerte a Bajnokok Lig�j�t, a szurkol�k a rivaliz�l�s helyett ink�bb az egy�ttm�k�d�s mellett d�nt�ttek. A Fighters, Drughi �s a kisebb csoportok a Curva Scire�b�l �gy d�nt�ttek, hogy egy z�szl� alatt egyes�lnek; a Black and White Fighters Gruppo Storico 1977 n�v alatt.

Ebben az id�szakban egy m�sik nagy ultracsoport, az Irriducibili Vallette a Curva Nord legbefoly�sosabb csoportja lett. Ezt a csoportot 1990-ben alap�tott�k egy Vallette-v�rosr�szi kisebb csoportb�l (Torin� v�rosnegyede). Mivel az Irrudicibili tagjai sok mindenben nem �rtettek egyet a klubbal �s nem is tudtak egy�ttm�k�dni vele, a csoportot a 2001/2002-es szezonban megsz�ntett�k.

A 2002-2003-as szezonban a Juventus vezet�i egy �j projektet kezdtek el, ami szerint a Curvo Nordod a Centro Coordinamento Juventus Clubnak adj�k. Ez egy olyan szervezet, amely minden hivatalos olasz �s k�lf�ldi Juventus klubot tartalmaz mag�ban, t�bb mint 1000 csoportot. Ezenk�v�l a vezet�k arr�l is d�nt�ttek, hogy elt�vol�tanak minden ultracsoportot az �szaki kanyarb�l �s betiltj�k z�szl�ikat is a stadion ezen r�sz�ben. Nem meglep�, de a Juventus vezet�inek ezen l�p�se �ri�si nemtetsz�st f�t�tt az ultr�k k�r�ben.

A Curva Nord a legt�bb m�rk�z�sen majdnem teljesen �res, �s az a n�h�ny dal, ami onnan sz�rmazott, most a stadion m�s pontjib�l hallatszik. Teljesen nyilv�nval�, hogy hi�nyzik egy er�s ultracsoport a Curva Nordb�l, amely k�pes lenne �jra �sszefogni az �szaki kanyart. �veken kereszt�l az volt a Juventus egyik nagy er�ss�ge, hogy a stadion mindk�t v�ge „ultrak�zpont” volt (Curva Sud �s Nord), mindk�t kanyarban euf�rikusan szurkoltak. Ez nemcsak Olaszorsz�gban, de az eg�sz vil�gon egyed�l�ll� volt, mert �ltal�ban az egyik kanyart a vend�gszurkol�k r�sz�re tartott�k/tartj�k fenn a klubok. Ez a kett�s ultrar�szleg hihetetlen atmoszf�r�t keltett a Delle Alpiban. A Juve ultr�i nagyon k�v�ncsiak, hogy mi lesz akkor, ha elk�sz�l az �j stadion. Elfoglalhatj�k e a stadion mindk�t kanyarj�t, vagy a Juventus vezet�i nem jav�tj�k ki ezt az �ri�si hib�t?

K�pek a r�gi Curva Scire�r�l (Curva Sud)

K�pek a r�gi Curva Nordr�l