Szeretett csapatunk jelenlegi helyzete egy félig teli, vagy félig üres pohárhoz hasonlítható: ha abból indulunk ki, hogy 2006 nyarán a Seria B-be való kieséskor olyan játékosok hagyták el a csapatot, mint Zlatan Ibrahimovic, Adrian Mutu, Patrick Vieira, Emerson, Zambrotta, Thuram vagy Cannavaro és belegondolunk abba, hogy két évvel ezelőtt a Frosinone, az Ascoli vagy éppen a Rimini csapata volt az ellenfél, akkor mindenképpen hihetetlen előrelépésnek kell tekintenünk a Juve jelenlegi helyzetét. Ha viszont azt nézzük, hogy a Seria A-ban milyen meccseken maradtunk alul, hullajtottunk el 2, illetve 3 pontokat, illetve a BL-ben hogy szerepeltünk, akkor nem annyira rózsás a helyzetünk. A teljesség igénye nélkül: a bajnokság e1ső fordulójában már sikerült azt a bravúrt elérnünk, hogy emberelőnyben 1-1-re hoztuk Firenzébe a meccset, a Catania egy kapura lövéssel elvitt 2 pontot Torinóból, Napolyban Amauri vezető gólját követően simán elvéreztünk, a 11 forduló óta nyeretlen, és e meccseken mindössze 2 pontot szerző Udinese Torinóban "fújta ki a Juve orrát", a kiesésért küzdő Chievo a 92. percben vitt el tőlünk 2 pontot, míg a Genoa egész egyszerűen lefocizott minket! (Nem szerencsés most itt Iaquinta meg nem adott góljával előhizakodni, mert a kameraállás szar volt, és ha Iaquinta feje, teste vagy lába már csak egy centivel is előrébb volt, mint a Genoa védőjének bármely testrésze a keze kivételével, akkor helyesen döntött az asszisztens. Thiago Motta első góljánál tényleg harsant a síp, sőt még arra is mérget veszek, hogy a játékvezető sípja volt az, mivel látszott hogy a szájához emeli a sípját, DE azt mondani, hogy a síp miatt álltak meg a védők, sokkal inkább kritika, semmint a Genoa góljának érvénytelenségét bizonyító viselkedés, hiszen a síp felharsanását követő másodpercben Motta már a hálóba bombázott - bár lehet, hogy ez alatt az egy másodperc alatt Chiellini vagy Zebina 3-4 méter is megtett volna, és tisztán szereli Mottát....) Ez kapásból 15 (!) elhullajtott pont! Bravúrnak tűnhet a Real elleni oda-vissza vágó, a Milan 4-2-es legyőzése, illetve az olasz csapatok közül a BL-ben talán egyedüliként (az Arsenal játékereje azért nem mérhető a Chelsea-hez) nyugodt lelkiismerettel nézhetünk a tükörbe! Halkan jegyzem meg, hogy a Real oda-vissza verése is elsősorban a lecserélésekor a Bernabeu közönsége által állva tapsolt Del Piero remek játékának volt köszönhető, semmit Juve sziporkának! Ugyanakkor a fenti két nézőponttól függetlenül ki kell emelnem egy nagyon fontos dolgot: a Juventus egyedüli olasz csapatként - milliárdos tulajdonos nélkül is - nyereséges futballvállalkozás J

A klasszis játékosokhoz, bajnoki címekhez, minimum a BL legjobb nyolc közé kerüléshez szokott Juve szurkolóknak fejében nyilván megfordul a kérdés: hova tovább, mit kellene és lehetne másképp csinálni az eredményesség érdekében??? A fenti két bekezdés után e kérdésre próbálok a saját logikám alapján választ keresni...

Számomra nyilvánvaló, hogy a csapat játékosállománya egyenlőre nem megfelelő a komoly eredmények eléréséhez! Szükségünk van két remek szélsőhátvédre (a Genoa ellen vicc volt amit a védelmünk és a világklasszis, aranylabda várományos Juricot megállítani képtelen középpályánk csinált) és egy 8-10 gólt rúgni képes belső középpályásra!

Zebinát személy szerint nagyon csípem, de jó ha 10-15 meccset tud játszani egy szezonban - így folyamatosan meccshiánya van. Grygera az elmúlt két évben hozott egy jó átlagot, és ha azt nézzük, hogy ingyen szerezte meg a klub, akkor kifejezetten jó igazolásnak tekinthető, de egy komoly csapatnak egy komoly jobb oldali védőre van szüksége, különösen pl. annak tükrében, hogy az Interben Maicon, a Milanban Zambrotta játszik jobb oldali szélső védőt! Egy jó bal oldali védőre még inkább szükségünk lenne, mert itt Molinaro és De Ceglie szerepelhet jelenleg! Molinaroról tulajdonképpen elmondható, hogy az elmúlt két évben nagyon sokat fejlődött, hihetetlen gyors és nagy munkabírású játékos, de mind támadásban, mind védekezésben borzasztóan nagy hibaszázalékkal játszik, és vicc, hogy Porrini, Pessoto és Zambrotta után Molinaro a Juventus első számú bal oldali szélső védője! De Cegliehéz sok Juve szurkoló nagy reményeket fűzött, ugyanakkor én azt látom, hogy a Juventus-Milan meccs kivételével semmi kiemelkedőt nem nyújtott, ráadásul számomra, mint laikus számára a mozgáskoordinációjával is igen komoly problémák vannak - borzasztóan esetlenül mozog!

A csapat eredményessége szempontjából  a kulcskérdést egy szezononként 8-10 gólt rúgó belső középpályás megszerzése jelenti! Egyre inkább biztosnak tűnik, hogy a Juventus megszerzi Diego Ribas da Cunhat, közismertebb nevén Diegot, a Werder Bremen fantasistáját! És az igazi problémát közvetve ez fogja jelenti...!!! Diego hihetetlenül jó játékos! Tinédzserként többek között Robinho, Renato és Elano oldalán történelmet írva, Brazília legfiatalabb átlagéletkorú csapatával (Santos) nyertek bajnoki címet! A BL-győztes Porto a Barcelonaba igazoló Deco pótlására igazolta le, majd a nem túl jóra sikerült portói két év (48 meccs 4 gól) után a Werder Bremenbe igazolt, ahol szenzációsan játszik - gondoljunk csak pl. az Udinesenek rúgott múlt heti két góljára. Ugyanakkor - és ez lesz a probléma - Diego fantasista, azaz a középpálya és a csatársor között, a pálya közepén játszó játékos. Nekünk viszont van egy Claudio Ranierink L Ranieriről sok helyen sokszor elmondtam már mit gondolok! Ranieri egy csak és kizárólag 4-4-2-t játszatni tudó szürke eminenciás, aki egy dolgot nagyon tud, egy dolgot viszont nagyon nem: Hihetetlen jó csapatépítő képessége van - a Mourinhoval a PL-et tönkre verő Chelsea alapjait egyértelműen Ő rakta le, míg a Seria B-t megnyerő Juvetust egyértelműen olasz élcsapattá tette. Ugyanakkor Ranieri nem tud nyerni - itt nem 1-1 nagy győzelemre kell gondolni, hanem a győztes mentalitás hiányára és ahogy azt már írtam is, nem képes csak és kizárólag 4-4-2-t játszatni! És ez a két negatív tulajdonság egy újabb sikerek nélküli 2009-2010-es évet vetít előre. Írom ezt azért, mert Diego leigazolása egyértelműen egy alapvető szerkezeti változtatást követel meg a Juventustól. A 4-4-2-t Ranierinek FEL KELL ADNIA, és alapjaiban kell újjáépítenie a két éve tkp. csak és kizárólag a 4-4-2-t játszó Juvetust! A Fantasista szerepkör 4 játékrendszerbe illeszthető be: a Milan által éveken keresztül alkalmazott rombusz alakú középpályára épített, és nem a Ranieri által favorizált "vonalközéppályára" épített 4-4-2-ben, a 4-4-1-ben, a 4-3-1-2-ben, a 3-4-1-2-ben. A csatáraink száma és kvalitása a 4-4-1-et alapból kizárja, Ranieri 4 védős rögeszméje (plusz Chiellini kivételével értelmes, 3 védős rendszert játszani tudó belső védők hiánya) pedig a Lippi által Zinedine Zidane (szintén fantasista) Juventusba igazolásakor BL-döntőt és bajnoki címet nyerő 3-4-1-2-es taktikáját zárja ki. Így marad a rombusz alakú 4-4-2, vagy a 4-3-1-2! A két taktika alapformációja majdnem ugyanúgy néz ki azzal a különbséggel, hogy a rombuszban a védelem és a középpálya között játszik egy quasi hátsó irányító (a Milanban Pirlo)! Tekintettel arra, hogy nekünk ezen a poszton Sissoko lenne bevethető, aki - mint az már az elmúlt egy évben tapasztalhattuk - nem tud 5 méternél messzebbre pontosan passzolni tkp. ez a formáció is ki van lőve! Így marad a 4-3-1-2! Ez a formáció tkp. illene is a Juventus jelenlegi és Diegot is a soraiba tudó középpályájára. Ez a formáció pozitívum lehetne Tiagonak is, aki mind a Benficában, mind pedig a Chelseaben és a Lyonban is 3 tagú középpálya bal oldali tagjaként egészen kiválóan játszott (a Benficaban 20, a Chelseaben 1 év alatt 34 meccsen 4, a Lyonban 2 év alatt 56 meccsen 9 gólt rúgott). Camoranesi is csak 32-33 éves lesz már, és Ranieri egyébként is sokszor játszatta őt nem csak a pálya jobb oldalán, hanem szabad mozgást adva Camonak a pálya egész területén. Ennek a taktikának viszont a Fantasista szerepkörén túl van még két kulcspozíciója - a két szélsőhátvéd! A pálya közepét átjárhatatlanná tevő Camoranesi-Sissoko-Tiago(Marchisio)-Diego négyes mellett támadásban a két szélső feladata a pálya széleinek (hiba nélküli) teljes bejátszása a két alapvonal között! Amíg ezt tudta, illetve tudja Di Livio, Pessotto, Zambrotta, az Interben Maicon, a Barcaban Dani Alves, addig nekünk ezt a jelenlegi két szélsőhátvédünk nem tudja. Molinaro a futást még el is bírná, csak éppen Ő annyira buta és annyi hibával játszó játékos, hogy életveszélyessé válna vele a taktikánk!

Szóval Ranieri mester nincs könnyű helyzetben! A vezetőség és a szurkolók is elvárják a látványos és eredményes játékot, amit Diego leigazolásában látnak testet ölteni. Ez egyértelműen szerkezetváltást követel. A szerkezetváltásnak viszont 3 akadálya is van: Ranieri, és a két nem létező, a 4-3-1-2-hoz kellő tudású szélsőhátvéd! Ebből mi következhet??? Vagy az, hogy Ranieri Grygerara és Molinarora építve belevág a 4-3-1-2-be, és 2009 őszén a sorozatos pontvesztések miatt lemond, vagy az, hogy továbbra is az elbaszott 4-4-2-jét fogja erőltetni azzal, hogy Diegot ez az egyben beteszi a szezon végén minden bizonnyal visszavonuló Nedved helyére. Ezzel Tiago után (akit Ranieri ahogy már írtam egy 3 fős belső középpályás szerepéből kényszerített bele a négy fős középpálya daráló közepébe, ezzel egyúttal ki is herélve Tiago igazi erényeit) Diegoval is hihetetlenül rossz és drága üzletet kötnénk, amit a Juve szurkolók már nem fognak megbocsátani Ranierinek, aki e miatt 2009 őszén lemond! A Juventus szurkolókra pedig ismét egy sikertelen év, és a gyűlölt Inter bajnoki sétagaloppjának végigszenvedése fog várni...

Jövő héten az általam Ranieri lehetséges utódainak tartott edzőkről Antonio Conteről, Gian Piero Gasperiniről és Cesare Prandelliről, azok erényéről és hibáiról tervfezek írni egy blogbejegyzést - függetlenül az Inter elleni meccs eredményétől. Csak zárójelben jegyzem meg, lehet, hogy hosszú távon minden Juventus szurkoló jobban járna, ha az Inter legyőzne minket és még az Olaszz Kupában is elvéreznénk, és végre felállna vagy felállítanák a kispadról az örök vesztes Ranieri papát! A BL-t érő 3 helyre azért érjünk oda!!!