És akkor nézzük meg a pótlást házon belülről – bár azt hiszem, ennek az esélye minimális!

5.

Sebastian Giovinco

Seba Giovincot sok olasz szakíró az elkövetkezendő évtized legnagyobb olasz csillagának kiáltotta ki. Balázs néhány héttel ezelőtt írt egy meglehetősen velős cikket arról, hogy vajon tényleg Giovinco lehet-e az olasz Messi?! Ezzel az írással lehet egyetérteni, illetve vitatkozni azzal, mindenestre tény: Giovinco mindezidáig nem igazolta azt, hogy a jövőben akár Nedved, akár Del Piero méltó utóda lehet. Az is igaz, hogy nem kapja meg az a játékidőt, amellyel talán bizonyíthatna, viszont ezt a kérdést úgy is meg lehetne közelíteni, hogy nyújt e olyan teljesítményt edzésen és egy-egy meccsen, amely több játékidőre hívatná őt!? Balázs blog-bejegyzésére egy magánvélemény: véleményem szerint – Balázzsal egyet értve – Giovinco soha nem fog Messi nyomába érni – Messi korszakos játékos lehet, és ha az Argentinokat az előtte álló bő évtizedes pályafutása során VB címre vezeti (csak nézzük meg a középpályát ás a csatársort: Messi-Cambiasso-Mascherano-Maxi Rodriguez-Kun Agüero-Tevez(Higuain)), akkor Maradonai-magasságokba fog emelkedni.

6-7.

Ayub Daud és Fausto Rossi

Két nagyon tehetséges Primavera játékosról van szó. Rossi – Ciro Ferrara ajánlására – már szerepet kapott néhány edzőmeccsen a nyár folyamán. Számomra kifejezetten kellemes meglepetés volt a játéka – amondó vagyok, ha Arsené Wenger lenne a Juventus edzője, Rossi már rég túl lenne a Seria A-ban való bemutatkozáson. Daud még Rossinál is kevésbé ismert játékos. A jelenleg folyó Viareggio Kupán eddig 5 meccsen 6 gólt rúgott (bal oldali középpályásként) és jó eséllyel pályázik a torna legjobb játékosa címre! Épp most néztem, hogy a 22. percben 1-0-ra vezetünk a Sampdoria ellen a döntőben J

És ha mégiscsak történne valami Ranieri mesterrel, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy végül Diego lesz a befutó, és átállunk egy 4-3-1-2-re, bár hangsúlyozom, Ranieri és a jelenlegi játékoskeret nem erre enged következtetni.

Diego 2004-ben a Santos focistájaként sokadmagával történelmet írva minden idők legfiatalabb brazil bajnokcsapatának tagja volt, olyan játékosok társaságában, mint Robinho és Elano (Manchester City), Renato (Sevilla). A Porto a Barcelonába távozó Deco helyére szerződtette 2004-ben, de Portugáliában nem igazán találta önmagát, ezért 2006-ban játéktudásához mérten aprópénzért igazolt Brémában, ahol ismét Brazíliában megismert formájában futballozik. A Bildben és a Tuttosportban (továbbá a www.transfermarkt.de oldalon) naponta röppennek fel különböző hírek Diego Torinóba igazolása kapcsán – el nem felejtve a legnagyobb akadály említését, Claudio Ranierit…

Mindezek után a fantáziámmal is eljátszadozok egy kicsit:

Amint látható, nem sok igazolással számolok.