Szóval akkor gondolkozzunk a 4-4-2-ben – bár hogy egy picit védjem is Ranierit, le kell szögeznünk, hogy bár nincs rossz keretünk, ehhez a kerethez talán tényleg a 4-4-2 passzol a legjobban. Korábban már írtam, hogy Lippi edzői kvalitásait az általa nyert címek mellett mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a 4-4-2 mellett (Buffon; Thuram-Ferrara-Montero-Zambrotta; Camoranesi-Tacchinardi-Davids-Pavel Nedved; Trezequet-Del Piero) a 4-3-3-mal (Peruzzi; Torricelli-Ferrara-Vierchewod-Pesotto; Paulo Sousa-Deschamps-Conte; Vialli-Ravanelli-Del Piero), a 4-3-1-2-vel (Peruzzi; Ferrara-Montero-Iuliano-Porrini; Di Livio-Deschamps-Jugovic; Zidane; Boksic-Vieri) és a 3-4-1-2-vel (Peruzzi; Torricelli-Montero-Iuliano; Di Livio-Deschamps-Davids-Pessott; Zidane; Inzaghi-Del Piero) is szenzációs eredményeket volt képes elérni. Ugyanakkor a fenti – egyébként az 1996/1997/1998-as BL döntőbeli kezdőcsapatok láthatóak, míg 2003-ban a Lippi által leginkább preferált kezdő tizenegyet írtam le (egy kis történelem a fiatalabb Juventus szurkolóknak) - nevekből jól látszik, hogy a jelenlegi keretünkben nincsenek olyan kvalitású szélsőhátvédek, akik egy esetleges 4-3-1-2-es felállást – Diegoval a fantasista poszton – eredményesen tudnának hosszú távon játszani. Ehhez egy Torricelli, Di Livio, Zambrotta, Pessotto munkabírású és tudású játékos kellene, nem pedig egy rendszeresen 6 körüli osztályzatot hozó szürke Grygera, vagy egy beadni és védekezni még 25 évesen sem tudó, egyébként rendkívül gyors és nagy munkabírású Molinaro! Mondjuk egy cigány Maicon, Dani Alves, Cole vagy Evra kvalitású játékos…

Na de vissza a realitások talajára. Szóval gondolkozzunk a 4-4-2-ben, és ebből következően vegyük számba azokat a játékosokat, akik bal oldali középpályások, és kvalitásaik alapján szóba jöhetnének, és talán még nem számítanak Istentől elrugaszkodott gondolatfeltevésnek, mint amilyen pl. Arjen Robben, aki véleményem szerint a legjobb bal oldali középpályás, csak éppen Real játékos, csillagászati ára lenne (bár a Real el sem adná), csillagászati fizetése, és még sérülékeny is.

Szóval a „jelöltjeim”:

1.

Ribery rendkívül gyors és agilis játékos. Szinte a semmiből robbant be a világ futball elitjébe a 2006-os németországi Világbajnokságon, ahol előzetesen Domenech „22.” játékosnak jelölte, de Scarface megragadva a sérülések miatt tálcán kínált lehetőséget mára a francia válogatott nélkülözhetetlen tagjává vált. Bár posztja nem egyezik meg Zizou posztjával, a francia sajtó sokszor, mint Zidane utódját látja benne. Az EB-n Zambrottával ütközve súlyos térdsérülést szenvedett. Mára teljesen felépült és ismét a Bayern vezére. Tekintettel arra, hogy a francia játékosok az esetek döntő többségében remekül beilleszkednek a Seria A-ba és Ribery 3 éve – sérülését nem számítva – rendre egyenletes jó teljesítményt nyújt, véleményem szerint Ribery lenne a legjobb megoldás a bal oldali középpályás posztjára. Az egyik negatívum amit vele szemben ki tudnék emelni az a már említett sérülése. Jorge Andrade sérülése, majd leigazolása és ismétel sérülései után nagyon félek az egyszer más súlyosan sérült és felépült játékosok leigazolásától (bár ellenpélda is van Thuram személyében – még Monaco játékosként került veszélybe a karrierje egy keresztszalag-szakadás miatt, és Del Piero is felépült a karrierjét csaknem derékba törő 1998-as sérüléséből, bár kellett neki 3-4 év, amíg magára talált). A másik negatívum, hogy a Bayern csak irdatlan mennyiségű pénzért lenne hajlandó megválni tőle, amit egyesek akár 40 millió Euroban látnak testet ölteni. 

2.

Bár még csak januárban töltötte be 23 életévét David Silva a Valencia és a spanyol válogatott meghatározó játékosává nőtte ki magát. Az EB-n a spanyol csapat egyik vezére volt, míg a Valenciában David Villa mellett a csapat másik meghatározó játékosa. Véleményem szerint szerint Riberyhez képest kevésbé atletikus – bár ő is nagyon gyors – viszont a labdával sokkal jobban bánik, a kapura is rendre gólveszélyes, és az egyébként is kreativitás hiánnyal küzdő Juventus középpályára remekül beillene. A Valencia csődközeli állapotban van, a híradásokban rendre megjelenik, hogy a Valencia anyagi gondjait részben megoldandóan kénytelen lesz legnagyobb sztárjaitól – David Villa, David Silva, Joaquin – megvállni. Hozzáértők véleménye szerint Silva vételára 25 millió Euro körül mozog. Ami vele kapcsolatban elbizonytalanít, az nem más mint az, hogy a spanyol játékosok egyrészt nagyon ritkán igazolnak külföldre – Olaszországba még inkább nem – másrészt lutri, hogy milyen teljesítményt tudna nyújtani egy új közegbe (Ribery és Diego már bizonyított).

3.

Bizonyos szempontból Van der Vaart lenne a nyerő választás, és ez nem más, mint az ár/érték arány – persze csak ha az Ajaxban vagy a Hamburgban nyújtott teljesítményét hozná. A Real a nyár folyamán 10 millió Euroért szerezte meg az azóta már kirúgott Schuster kérésére. Van der Vaart beilleszkedése mind a mai napig nem sikerült, úgy tűnik, hogy sem az edző, sem a vezetőség nem ragaszkodik hozzá, így 7-8 millió Euroért le is lehetne igazolni. Az eddig említett 3 játékos közül messze a legtöbb nemzetközi tapasztalattal ő rendelkezik, és igazi támadó középpályáshoz méltó módon rendkívül sok gólt lő – már ha játszik. Vele szemben negatívum, hogy gyakran sújtják sérülések, és kérdés: sikerülne e visszanyernie a Realba igazolását megelőző formáját…???

4.

A felfedezettem J

Személy szerint Luis Suárez az én nagy kedvencem. Mint nagy FootballManager rajongó már korábban feltűnt Suárez már Groningen játékosként feltűnt nekem,majd Dzsudzsák PSV-be igazolása után a holland bajnokságot testközelből is láthattam, beleértve ebbe Suárezt, már mint Ajax játékost! Felesleges tömjéneznem ezt a srácot. A statisztikák azt hiszem, magukért beszélnek! Őt Nedved pótlásától függetlenül meg kellene szereznünk. A középpályája mindkét oldalán és csatárként is bevethető…! Tekintettel arra, hogy a Barcelona már szemet vetett rá az ára 16-18 millió Euronál kezdődik!