UDINESE-JUVENTUS

2008.02.10. 15:00, Stadio Friuli

         Egészen szokatlan, eddig példátlan módon egy igen rövid kiruccanásra készültünk csapatunkkal. Vasárnap hajnalban kettő órakor indultunk el a Nyugati pályaudvarról, s Rábafüzesig megtelt a kisbuszunk, mind a kilenc fő már Ausztriában látta meg a nap felkelő sugarait, ahol Robi szép képeket készített. Fél tízre meg is érkeztünk a kicsiny Udinébe, ahol ragyogó idő fogadott minket. Sétálgattunk kicsit a városban, ahol Robi szép képeket készített, Udine egy csinos, kis olasz városka benyomását keltette. Fél tizenkettőre visszarobogtunk a Stadio Friulihoz, ahol elfoglaltuk helyünket egy hatalmas parkolóban, s mindenki beszerzett egy-két ereklyét.

         Délre ígérkezett Pier, a Nucelo csoport feje, aki a jegyek hozta nekünk, ám telefonja kikapcsolt állapotban volt. Később hamar kiderült, hogy lemerült, de hamar megtaláltuk egymást. Rengeteg magyarral találkoztunk, ám negatívum, hogy ezek többsége a mi jegyeinket akarta megszerezni, de természetesen hoppon maradtak. Mérkőzés előtt megettük a szokásos salsicciánkat, egy tipikus, olasz, mérkőzés előtti szendvics-specialitás. Három különböző ellenőrző kapun vezetett be utunk a stadion vendégszektorába, ami a mérkőzés kezdetéig teljesen megtelt. Volt ott az olaszokon kívül rengeteg magyar, osztrák, lengyel, horvát és szlovén szurkoló is, kihasználva a rövidebb távolságokat. A mellettem álló Veneziából érkezett Mauro fel is hívta a figyelmemet egy hatalmas lengyel szurkolók által kifeszített drapériára, azt mondta, milyen furcsa, hogy olyan messziről is érkeznek szurkolni. Erre miután elmeséltem neki, hogy mi honnan szoktunk utazni, még jobban leesett az álla. A mérkőzés első félidejében sem volt rossz a hangulat az 1-0 ellenére, habár a sok külföldi nem nagyon tudta a dalok rigmusait. A gólok azonban hatalmas eufóriát okoztak 5000 fős, teljesen megtelt szektorunkban, a második gólnál körülbelül 10 sort zuhantunk lefelé, eközben minimum 10 emberrel kerültünk szorosabb kapcsolatba, nagy volt az öröm. Az Udinese szurkolók, akik a túloldalon foglaltak helyet, még a gól után sem fütyülték ki régi kedvencüket, Vincenzo Iaquintát. A lefújás után pedig eddig példátlan módon a Juve játékosai reagáltak a szurkolók hívására, s kijöttek hozzánk megköszönni a szurkolást, együtt ünnepelni a győzelmet.

         A mérkőzés után egyszerre akart mind a 30 ezer autó elindulni, s ez okozott némi torlódást, de legalább kipróbálhattuk, milyen a kocsi ablakából Antiinter sálat vásárolni. Hamar az autópályán találtuk magunkat, ahol kisebb fennakadásokkal találtuk szemben magunkat. Előbb energiahordozóbeli, majd határőri feltartóztatásokkal: az osztrákok kétszer is megállítottak minket: „Schengen kontrollen, passports please.”

 ...Hamarosan képek és videók...