JUVENTUS-PALERMO

         A Juventus-Roma meccsel ellentétben most sikerült időben elindulni: a hajnali 4 óra helyett már este 10-kor elindultunk Zalaegerszegről. A pesti különítmény pedig délután 5 órakor a Népligetből.

            Reggel érkeztünk meg Torinóba, s miután elfoglaltuk szállásunkat a belvárosban, indultunk is a Stadio Delle Alpihoz, ahová 11:45-kor érkeztünk meg. Míg páran beültek enni egy pizzát az egyik közeli étterembe, mi elmentünk beszerezni a jegyeinket a Curva Sudba, illetve a Curva Nordba. Eközben érkeztek meg kisebb csoportokban a vendég Palermo szurkolói, akik mindenféle elzárás nélkül nyugodtan várakoztak a vendégszektor bejárata előtt. Körülbelül 3-400-an lehettek összesen. A szokásos stadion előtti bevásárlás után 2-kor jutottunk be a déli kanyar első emeletére. A hangulat már ekkor hihetetlen volt, s mire a mérkőzés elkezdődött, telt ház várta a pályára lépő csapatokat. Voltam már pár Juvemeccsen, de az eddigiek a nyomába sem értek a Palermo ellenihez képest. A hangulat hihetetlen volt, szinte remegett a stadion. Hihetetlen látvány volt például amikor az egész stadion ugrált a Chi non salta é rossonero (aki nem ugrál milános) rigmusra. A Juve szurkolói is kifejtették véleményüket a Moggi-üggyel kapcsolatban, a következő óriástranszparenst kitéve: Luciano siamo sempre con te, la Triade non si tocca, vagyis Luciano (Moggi) mindig veled vagyunk, a Triádot (Moggi-Giraudo-Bettega) nem engedjük el. Nedved góljánál a stadion majdnem felrobbant, hihetetlen érzés volt. A második félidőre sajnos a hangom teljesen elment, de még azt is ami bennem maradt, kijött, amikor kiírták a kivetítőre, hogy gólt szerzett a Parma. Erre pár percre a mellett álló olasz szurkoló megbökött engem és mondta, hogy ismét gól volt Parmában, ez a hír gyorsan terjedt, már mindenki a kerítésen lógott és tombolt, amikor kiírták, hogy Seedorf szerzett újabb gólt. De nem baj, az öröm a végére is megmaradt, a játékosok a lefújás után kijöttek a Curva Sudhoz ünnepelni, Emerson és Vieira még a mezét is kidobta a nézőkhöz.

            Másnap az indulás kicsit nehezen ment, mert két emberünk eltűnt, de hamar elő is kerültek: egyikük az egyik Nike bolt második emeletén már egy órája cipőket próbált, a másikukat pedig véletlenül bezárták egy ház udvarába, amikor oda próbálta üríteni vizeletét J