Pap�r, toll, f�zetek. �s a labda. Most m�r nem haszn�lj�k, de akkor a gyerekek k�z�tt, mikor megismerkedtek egym�ssal az els� mondat ez volt: „Melyik csapathoz tartozol?”.

Az �sszes oszt�lyt�rsam vagy a Juv�nak vagy az Internek szurkolt. T�l sablonos. Nekem tetszett a Genoa �s Giovanni Galeone Pescar�ja, akik a 87/88-as szezon els� fordul�j�ban 2-0-ra megvert�k az Intert a San Sir�ban.

Volt a foci, amit n�zt�k, �s a foci, amit j�tszottunk. Az �desap�m a La Spezia-i Canalett�nak volt az edz�je. �n is ott kezdtem. Eleinte nem vonzott egy�ltal�n se a csapat, se maga a sport, se a j�t�k. Az tetszett, hogy volt a saj�t t�sk�m, cip�m, s egyenszerel�sem. E miatt szerettem meg v�g�l a focit. Canaletto vagy Real Madrid, teljesen mindegy volt nekem.

Az els� meccsemet az egy �vvel id�sebbek, a Canaletto 76-os sz�let�s� csapata ellen j�tszottam, s l�ttem egy g�lt szabadr�g�sb�l. Bemutatkoz�s, g�llal, nem rossz.

K�t edz�s a h�ten, kedden �s cs�t�rt�k�n. Suli ut�n megettem a szendvicseimet, amelyeket �desany�m k�sz�tett nekem, majd elindultam La Spezi�ba. Harminc-negyven perces �t, a forgalom f�ggv�ny�ben. A Canaletto egyh�zi csapat volt, edz�sek el�tt im�dkoztuk. Nem volt gond a sz�momra. H�rom �vet voltam a Canalett�ban, h�rom �vet k�z�pp�ly�sk�nt.